• Életrajz

    Lara Fabian (született Lara Crokaert 1970. 01. 09. Etterbeek, Belgium) belga-olasz származású francia nyelvû énekesnõ, zeneszerzõ és szövegíró, akit hangjának merészségérõl és technikai virtuozitásáról a világon mindenhol ismernek. Gyakran énekel olaszul, spanyolul és angolul a francián kívül. Ezenfelül, egyszer még portugálul is énekelt, bár nem beszéli a nyelvet folyékonyan, valamint a német nyelvbe is belekóstolt 1988-ban, a „Croir" német változatával (Glaub), úgy, hogy németül sem beszél. Ez ideig több, mint 12 millió példányban keltek el lemezei világszerte.


    Gyermekkor

    Lara flamand apától és szicíliai anyától született. Nevének ötletét szülei a Doktor Zsivágó c. film fõcímzenéjébõl merítették. Bár Etterbeek-ben született, az elsõ öt évét Catania-ban töltötte, az olasz volt az elsõ nyelv, amit megtanult, mielõtt visszatért a belgiumi Brüsszelbe. Lara énekelni és táncolni kezdett, valamint nagyon fiatalon zongorázni tanult, és nyolc évesen hivatalos leckéket vett a Royal Conservatory of Brussels-ben. A konzervatórium évei alatt elkezdte saját dalait írni és elõadni. Lara dalait ugyanannyira befolyásolták a klasszikus ének-és zeneelméletei, mint amennyire a kortárs mûvészek, Barbra Streisand és a Queen. Ez idõ alatt Lara benevezett néhány európai versenyre és számos díjat nyert. Ezen versenyek egyikének a megnyerésébõl következett, hogy 1986-ban megjelenhetett az elsõ kislemeze, „L'aziza est en pleurs" / „Il y avait" (a belga szerzõ, Marc Lerchs írta), amely hódolat volt az elhunyt francia énekes Daniel Balavoine elõtt.


    Zenei karrierjének korai szakasza

    1988-ban a luxemburgi RTL TV csatorna meghívta, hogy képviselje országát a 33. Eurovíziós Dalfesztiválon, amit abban az évben az írországi Dablin-ban tartottak. Az elõadott dalt („Croire" - Hinni) Jacques Cardona és Alain Garciac írta Lara-nak, amivel a tisztességes negyedik helyen végeztek azon az estén. A nyertes dal Svájchoz fûzõdött, s aki énekelte, nem más volt, mint Célne Dion („Ne partez pas sans moi"). A Croire" nagyon kelendõ volt abban az évben, közel ötszázezer példányban fogyott el. Lara még manapság is elõ szokta adni a koncertjein.

    Tanulmányai befejeztével (Lara eredetileg úgy tervezte, hogy a gyermekkriminológiának szenteli az életét) 1990-ben Kanadába utazott, hogy a harmadik kislemezét („Je sais" - Tudom) népszerûsítse, s közben beleszeretett a quebec-i vidékbe. 1991-ben két bõrönddel és 1000 dollárral a zsebében Lara Montréal-ba költözött, és észak-amerikai karrierbe kezdett. Saját zenei céget és lemezkiadót hozott létre Productions Clandestines néven. Nem teljesen egyedül jött el Brüsszelbõl; barátja és szerzõtársa Rick Allison szintén elhagyta szülõhazáját, Belgiumot, és Lara-val utazott egy olyan merész kalandba, amely Lara hírnevét és karrierjét olyan magaslatokba repítette, ahol jelenleg is van. Rick egy brüsszeli jazz bárban találkozott elõször Lara-val évekkel ezelõtt, és nagy hatással volt rá, amikor Ella Fitzgerald „Summertime" c. dalát énekelte. A páros zökkenõmentesen dolgozott a dalok írásán és felvételén.

    1991-ben debütált a „Lara Fabian" lemezzel, melynek felvételei még Belgiumban készültek korábban, de Kanadában jelent meg 1991 augusztusában, és 100.000 példányszámban kelt el. A bemutatkozó lemez 1993-ban aranylemez lett, majd a rákövetkezõ évben platina. A sikerhez, ahhoz, hogy a rádiók is játsszák a dalait, olyan vidám dance-pop slágerekre is szükség volt, mint a „Le jour oú tu partira" (Az a nap, amikor elhagysz), Les murs (Falak) és a Qui pense á l'amour (Ki gondol a szerelemre). Lara különbözõ jelöléseket kapott az 1993-as ADISQ gálán (Felix-díjat osztanak ki több kategóriában is, ami Kanadában olyan szintû elismerés, mint Amerikában a Grammy-díj - a szerk.) és az akkori „közvélemény kutatások" szerint Lara-t tartották a legígéretesebb quebec-i énekesnõnek.

    1994-1996: Lara áttörõ lemeze

    Szilárd quebec-i körutazása hozzásegítette, hogy az 1994-ben megjelenõ „Carpe Diem" Lara áttörõ lemeze legyen. Megjelenése után kevesebb, mint három hét alatt arany lemez lett, és három kislemez vált slágerré: „Tu t'en vas" (Elmész), „Si tu m'aimes (Ha szeretsz) és a Leila. A következõ évre a lemez háromszoros platina lett és a Lara által rendezett turné, több mint 150.000 rajongót vonzott. Ez a siker az 1995-ös ADISQ gálán két Felix-díjat is hozott Lara-nak: „Az év legjobb show-ja" és „Az év legjobb nõi énekesnõje" kategóriában - ez utóbbit közönségszavazat alapján adják.

    1995 januárjában Serge Lama megkérte Lara-t, hogy csatlakozzon hozzá a Palais des Congrès párizsi színpadán, és énekelje el vele a „Je suis malade" (Beteg vagyok) címû dalát, amelyet Lara a Carpe Diem lemezén feldolgozott. A közönségre olyan hatással volt ez a duett, hogy Serge azonnal megkérte Lara-t, még egyszer énekelje el a dalt, ezúttal egyedül. És a dal újra elvarázsolta a közönséget.

    1996-ban a Walt Disney Studios megörökítette Lara hangját, amikor felkérték, hogy legyen õ Esmeralda hangja és énekeljen egy dalt a Notre Dame-i Toronyõr animációs filmben. A Disney feltette a dal francia változatát is az egyébként angol nyelvû filmzene lemezére, Betty Midler változata mellé, amely egyedi eset volt a társaság életében.

    1997-1999: Nemzetközi siker

    Lara 1997-es lemeze, a „Pure" (Tiszta) Franciaországban kétmillió példányszámban kelt el, s ezen található a homofóbia-ellenes „himnusz", a „La difference" (A különbség). Kevesebb, mint két hét alatt platinalemez lett. Lara ismét bezsebelt egy Félix díjat (Az év legnépszerûbb lemeze), továbbá két Juno-díjra jelölték (szintén egy nagyon rangos kanadai elismerés, amelyet 1970 óta Torontóban osztanak ki számos kategóriában - a szerk.): „A legjobb nõ elõadó" és „A legtöbb példányszámban eladott francia lemez" kategóriában.

    Az elismerés ismét a filmstúdiók felé irányította a figyelmet. A Daylight producere felkérte Lara-t és Rick-et, hogy írjanak egy dalt a filmhez. Ez a dal a „Tant Qu'Il y Aura de l'Amour" lett, melynek a francia változatát Donna Summer és Bruce Roberts énekelte.


    Lara szerzõdést kötött a francia Polydor lemezkiadóval több lemezre, és a Pure 1997 júniusában jelent meg. Megjelenése Lara európai karrierjét az égbe repítette. A Pure eladása elérte a 2 milliós példányszámot, míg a kislemezeibõl „Tout" (Minden), „Je t'aime" (Szeretlek), „Humana", külön-külön több, mint 1 milliót adtak el. 1998 januárjában Lara felejthetetlen duettet énekelt Johnny Hallyday-jel („Requiem pour un fou" - Rekviem egy bolondért) a francia „Restos du coeur" jótékonysági koncerten. Lara a turnéja alatt két teltházas koncertet adott a párizsi L'Olympia színpadán. Egy hónappal késõbb ugyanazon a színpadon vette át a franciák legrangosabb elismerését a Victoires de la musique gálán „Az év felfedezettje" kategóriában. A Polydor nemsokkal ezután Európában is megjelentette Lara 1994-es „Carpe Diem" lemezét.


    Áprilisban a Paris Palais de Sports-ban adott két teltházas koncert után Lara ismét kapós lett. Újra meghívták egy fellépésre Johnny Hallyday-jel, ezúttal a Stade de France-ban 240.000 rajongó elõtt énekelték el azt az „õrjítõ" duettet! A következõ õsszel Lara belevágott egy európai turnéban, amellyel több, mint 100.000 emberhez került közelebb.


    Népszerûségét talán az fejezi ki a leghitelesebben, hogy a híres Grévin Wax Museum (Viaszmúzeum) döntése alapján, minthogy a quebec-i városi múzeum azt már jóváhagyta, kiállították Lara viasz képmását. Így õ lett az elsõ kanadai énekes, aki ebben a megtiszteltetésben részesült a párizsi intézettõl.


    1998-ban ismét kapott egy Felix-díjat az ADISQ gálán, ezúttal a „Legelismertebb mûvész Quebec-en kívûl" kategóriában. Decemberben a Paris Match magazin az év felfedezettjének választotta, mely ebbõl a különleges alkalomból a címlapra tette Lara-t.


    Lara 1998-ban a legtöbb idõt Franciaországban töltötte, ahol belekezdett egy 24 várost felölelõ turnéba, köztük olyan állomásokkal, mint Párizs, Lyon, Marseilles, Geneva és Monaco. Ezeken a teltházas koncerteken Lara több, mint 150.000 nézõ elõtt énekelt. 1999 májusában újabb elismerés érte: a monaco-i World Music Awards díjkiosztón az „1998-as év legtöbb példányszámban eladott lemeze" kategóriában nyert, amit a „Pure"-ért kapott.

    1999 júliusában - világszerte 6 millió eladott lemezzel a háta mögött - a Polydor újra kiadta Lara elsõ lemezét („Lara Fabian" - 1991). Az európai változat olyan csekély változtatásokat tartalmazott, mint például új borító és rákerült a „Croire" (Hinni).

    Megjelent az elsõ koncertlemeze, a „Lara Fabian Live 1998", amely 1998-ban a francia slágerlisták elsõ helyén debütált. Ez hozzásegítette ahhoz, hogy a nemzetközi zsongás tartóssá váljon körülötte. Hamarosan egy nemzetközi lemezszerzõdést kapott a Sony Music-tól, amely 2000-ben kiadta Lara elsõ angol nyelvû lemezét, a „Lara Fabian"-t.

    2000-2001: A siker kiterjedése Amerikába és Latin-Amerikába


    1999 nyarán Lara átkelt az Atlanti-óceánon, hogy New Yorkban és San Francisco-ban felvegye elsõ angol nyelvû lemezét a Sony-nál. A dalok megírásánál és elõállításánál olyan partnerei voltak, mint Rick Allison és Dave Pickell, valamint Walter Afanasieff, Glen Ballard és Pat Leonard.

    Az „I will love again" dance-pop stílusú elsõ kislemeze az USA Billboard slágerlistán az elsõ helyre ugrott, a 100-as listán pedig a 32. és a 10. lett. Maga a lemez, a Bilboard újlemezes listáján szintén az elsõ helyen debütált. Az „Adagio" olasz változatban is felkerült a lemezre, és a dance-pop slágerek mellett („The last goodbaye", „I am who I am") olyan csodálatos balladák is helyet kaptak, mint a „You're not from here", „Love by grace" vagy a „Yeliel (My angel), továbbá a „To love again", amely a „Si tu m'aimes" angol változata.


    Ezután újabb filmzenéket készített: "The dream within" (Final Fantasy), "For always" (AI:Artificial Intelligence), "So in love" (De-lovely - ebben a filmben néhány percre „színészként" is feltûnik).


    2001-2002: Visszatérés a francia gyökerekhez: „Nue"


    2001 õszén Quebec-ben és Franciaországban is megjelent negyedik francia lemeze, a „Nue" (Meztelen), amellyel visszatért a francia gyökereihez. Elsõ angol nyelvû lemeze körüli cikázó élményei nagyon erõsek voltak, személyiségére mégis kimerítõen hatott. Az utóbbi évek érzelmi utazásait, amelyben társával és producerével, Rick Allison-nal vett részt, ezzel a nagyon személyes lemezzel némiképp dokumentálta. Ezzel a lemezzel Lara megszabadult minden rossz megjegyzéstõl, ami az elmúlt évek során mûvészként érte, és megmutatta, hogy sokkal sebezhetõbb, törékenyebb, és a kivételesen erõs hangja ellenére is képes megnyitni a szívét és lelkét. Az elsõ kislemez, „J'y croire encore" (Még hiszek benne) a francia slágerlisták élére tört, akárcsak az egy hónappal késõbb megjelenõ lemez. A lemez Belgiumban az elsõ, míg Franciaországban a második helyen zárt (de szeretett otthonába, Quebec-be kicsi hatása volt). A következõ kislemez Lara saját kedvence errõl a lemezrõl, az „Immortelle" (Halhatatlan) egy igen erõs dal, amely jelenleg is repertoáron van Lara koncertjein. Az „Aimer déjá" (Már szeretni) és az 2002 év dalának jelölt „Tu es mon autre" (Te vagy a másik felem""), amit a szintén belga Maurenne-nal énekelt, bekerült a francia Top 5-be. Ez egy másik olyan jellegzetes dal lett Lara karrierjében, amit azóta számos mûvésszel adott elõ, többek között Rick Allison-nal a 2001/2002-es turné alatt.

    Ráadásul ez a lemez Portugáliában is megjelent (az elõzõ angol nyelvû lemez borzasztóan nagy sikerének köszönhetõen), megmutatva a portugál közönségnek a francia nyelvû repertoárját.


    2002 vége felé Lara megjelentette a második koncertlemezét DVD-vel együtt („Lara Fabian Live 2002"), aminek a felvételei 2001 decemberében készültek Belgiumban. A dupla CD hasonló az 1998-ban kiadott koncertlemezéhez, leginkább az utolsó lemezére épül (Nue), de egyáltalán nem elhanyagolva a legnagyobb slágereket, különös tekintettel a „Je t'aime"-re, amit szinte végig a több ezres nagyságú közönség énekelt, amíg Lara a meglepetéstõl és a meghatottságtól könnyeivel küszködött (ennek a csodálatos pillanatnak a DVD-n tanúi lehetünk). Ezen a különleges estén a „Tu es mon autre" duettet a két szerzõ adta elõ; Lara és „örök társa" Rick Allison - a dal elõadása elõtt Lara azt mondta neki „[...] egy dal, amit neked írtam, s amit te nekem írtál [...]". A koncertlemezen két változatban is elhangzik az „Immortelle" (Halhatatlan). Az elsõ a koncert kezdõ dala, amely háromperces változata az eredeti felvételnek, s Lara adja elõ zongorán, a második, az eredeti változat pedig a koncert záró dala, ahol az együttes a kivetítõn látható pillangó felé hagyja el a színpadot, Lara ragaszkodott ahhoz, hogy ez a szimbólum egész turné alatt látható legyen a színpadon, ahogy lemezének is jelképe volt és a nõiesség képéhez egy erõteljes kifejezést társított. Ezen a koncertlemezen két új stúdiófelvétel is helyet kapott; „Tu me manques" (Hiányzol), ami teljes egészében Lara szerzeménye, valamint Charles Aznavour dalának, a „Comme ils disent"-nek (Ahogy õk mondják) a feldolgozása.


    Ezzel egyidõben, Lara novemberben minden hétfõ esete a Casino de Paris színpadán lépett fel, egy meglehetõsen intim és akusztikus koncertmûsorral. Ez az akusztikus sorozat átmenet lett az új Lara Fabian felé, amit a közönség megértett és imádott. A fellépések alatt két sztár duettre is sor került; Maurenne-nal a „Tu es mon autre" slágert énekelte el, míg a „Je suis mon coeur"-t Danie Lavoie-val adta elõ, aki ezt a dalt a „Nue" lemzére írta Lara-nak. Ez az akusztikus elõadás egy újabb koncert DVD-hez vezetett, ami 2003 végén jelent meg.

    2003: Akusztikus koncert metszetek: „En toute intimité"


    2003-ban jelent meg a legnagyobb sikerû európai DVD és CD, az „En Toute Intimité" (Teljes intimitásban), s ahogy a címe mutatja, ez a koncert egy intim, akusztikus zongora alapú gyûjtemény, amelyen Lara franciául, olaszul és angolul adja elõ a dalait. A DVD felvételen a mítikus Olympia színpadán Lara kifejezte tiszteletét Céline Dion iránt az egyik legnagyobb francia nyelvû slágerével, a „Pour que tu m'aimes encore"-ral, egyértelmûvé téve, hogy mennyire becsüli a kanadai énekesnõt, annak ellenére, hogy az alaposan vizsgálódó média évekig Céline Dion-nal mérte össze õt. A DVD Lara legnagyszerûbb slágereit tartalmazza, továbbá olyan remekmûveket, mint Lucia Dalla „Caruso"-ja, vagy a Bagdad Café filmzenéje, „Calling You", valamint Renauld klasszikusa, „Mistral Gagnant".Ebben az atmoszférában Lara-nak lehetõsége nyílt arra, hogy a dalokat ne csak elõadja, hanem a teremben lévõ intimitást és a publikum közelségét kihasználva el is játssza, színészi szenvedélyének is hódolva ezzel. A végeredmény: csodálatos - akik látták ezt az elõadást, egybehangzóan ezt állították!


    2004: A második angol lemez: „A wonderful life"


    2004-ben Lara elkészítette második angol nyelvû lemezét, „A wonderful life"-ot, amely üzleti szempontból katasztrofális volt, viszont elismerõ kritikákat kapott. Ez a lemez nem múlta felül az elõzõ angol lemezének sikerét, de olyan zenei és hangzásbeli irányvonalat hozott létre , amely Lara védjegye lett és tovább vitte zenéjét. A szervezettebb hangzás a francia gitáros Jean-Félix Lalanne különleges munkájának köszönhetõ, valamint olyan producereknek, mint Desmond Child vagy a brit együttes True North két tagjának, az ex-Take That-es Garry Barlow-nak és ElliotKennedy-nek. Ennek a lemeznek a központi darabja, amint azt Lara egy promóciós interjúban kifejtette a lemezzel kapcsolatban, az Desmond Child szerzeménye, a „Review my kisses", amelyet Lara régebben már fel akart venni, de valahogy félbe maradt. Késõbb, 2002-ben aztán LeAnn Rimes felvette a „Twisted Andgel" c. lemezére. Lara ezután énekelte fel a „A wonderful life" angol nyelvû lemezére. Errõl a lemezrõl a „The last goodbye" volt az elsõ single, bár csak a rádiókban jelent meg, Amerikában és más országokban is, kivéve Franciaországot. Idõközben Lara elhatározta, hogy egy másik dalt ad ki Franciaországban, tekintve, hogy a „The last goodbye" túlságosan „amerikai" volt annak a közönségnek, amely inkább az õ saját szerzeményeihez volt szokva. A „No big deal"-t jelentette meg, videóval együtt. Mindazonáltal, a dalok egyike sem ért el erõs vagy mérsékelt sikert, mert Lara egyénileg úgy döntött, hogy visszavonul a projektbõl, és ennek is köszönhetõen konfliktusba került a Sony Music kiadóval, amely a lemez promóciójának hiányához vezetett, valamint a lemez Egyesült Államokbeli megjelenésének visszavonásához.

    Az „I guess I loved you" került leginkább reflektorfénybe a lemezrõl, amikor egy brazil sorozat betétdala lett. Brazilia az egyik olyan ország, ahol igen erõs szenvedély él Lara zenéje iránt, és ott ezt a dalt választották a „Senhora do Destino" (Végzet asszonya) filmzenéjének. Csaknem olyan népszerû lett, mint annak idején 2001-ben a „Love by grace". A dal ugyanezen okokból kifolyólag Portugáliában is kelendõ lett, bár hivatalosan sohasem jelent meg és nem is reklámozták.


    Lara csaknem teljes egészében félrevonult a zenei színpadtól a 2004-es év hátralevõ részében, második angol lemezét félretette. Az újságok arról kezdtek spekulálni, hogy Lara súlyos beteg. A dráma olyan nagy és eltúlzott volt, hogy Lara bebizonyította elég jól van ahhoz, hogy megjelenjen egy rövid interjú erejéig Quebec-ben egy évvel késõbb, és elmagyarázza az okokat, miért tûnt el a nézõk szeme elõl, valamint, hogy miért hagyta el Quebec-et (ahol közel 15 évig élt) és tért vissza szülõhazájába, Belgiumba.

    2005: „9" (Neuf), az újjászületés szimbóluma


    Franciaországban és Kanadában vadonatúj lemezzel tûnt fel újra, ami egy teljesen más irányt jelez Lara zenéjében és személyes életében egyaránt. 2005 elején jelent meg az ötödik francia nyelvû lemeze, a „9" (Neuf), s a cím „a változást, az újjászületést szimbolizálja [...] az ember életében egy idõszak végét, egyszersmind egy másik kezdetét". Lara másképpen énekelt, nyugodtsággal, derültséggel, és nagyon sok örömmel. Mélységében és drámai hangzásában egyáltalán nem olyan volt, mint korábbi felvételei. A kritikus hangok nagyon gyakran rossz megállapítást tettek Lara hangjának képességérõl, azt bizonygatták, hogy „kiabál", vagy azt, hogy csupán megpróbál egy másik Céline Dionná „válni". Végül észrevették azt a Lara-t, aki már nem használja fel hangjának erejét ahhoz, hogy elérjen a közönségéhez. A lemez elsõ slágere a „Le lettre" (A levél - itt: olyan levél, amelyben egy szakításról és annak okairól van szó - a szerk.), amelynek zenéjét és szövegét Lara együtt írta az akkori kedvesével és szerzõtársával, Jean-Félx Lalanne-nal. Valójában õ volt a másik alkotóelem, aki Lara-val együtt felet a lemez 11 dalának összeállításáért és megalkotásáért. A lemez további kislemezei a „Ne lui parlez plus d'elle" (Ne beszélj neki többé róla), „Un Ave Maria", „Il ne manquait que toi" (Csak te hiányoztál - ezt a dalt Lara írta és J. F. Lalanne ihlette) és a gospel-beütésû „L'homme qui n'avait pas de maison" (A férfi, akinek nem volt háza). Ez a lemez abból is kitûnik a többi közül, hogy a dalok szövegei csodálatos történeteket mesélnek, mint a nagy klasszikus sanzonok esetében, s ez is Lara sokrétû tehetségét bizonyítja, szerzõként éppolyan fenséges, mint énekesnõként.

    A lemez sikere után egy óriási „Un regard 9" turné következett; Franciaország, Belgium, Svájc, Libanon, Oroszország, Quebec, Törökország, Luxemburg, Mauritius szigete, tengeren túli francia területek a Karib-szigeteken és Óceánián (több, mint 60 koncert és nyári turné).


    2005-2006: „Un regard 9 LIVE"


    Idõközben Lara megjelentette új koncert CD-jét és DVD-jét, „Un regard 9 LIVE", amely 2006 márciusában került felvételre a párizsi Zenith-ben. A CD 15 koncertfelvételt tartalmaz, és egy vadonatúj dalt, „Aime" (Szeress), ami a montreali stúdióban készült. A dal angol és francia változatban is elkészült, bár eddig csak az utóbbi változat jelent meg hivatalosan. Eleinte csak néhány koncert erejéig énekelte élõben, Belgiumban, ily módon megajándékozva szülõhazájának rajongóit, de a lelkes reakció és visszajelzés olyan mérhetetlen volt, hogy Lara úgy érezte fel kell vennie a dalt és a megjelenés elõtt álló CD/DVD-jének tartalmaznia kell. A TV mûsorokban, ahol Lara kislemezként reklámozta a dalt, az emberek azt láthatták, hogy a közönség szívet formál a kezébõl és a magasba emeli, ezt a jelt Lara találta ki és alkalmazta a turnéja során, és ami szimbóluma lett a dalnak és annak, amirõl szól. A teljes koncert anyaga a legutóbbi lemezét tartalmazza valamint régebbi dalokat akusztikus elõadásban. Bizonyos dalok, mint például a „Tout", teljesen újra lettek hangszerelve, hozzáillesztve az új mûsor koncepciójához és hangzásvilágához. A koncert egyik legnagyszerûbb pillanata az volt, amikor Lara bálványa, Barbra Streisand tiszteletére elénekelte a „Papa, can you hear me" és a „Piece of sky" c. dalokat, melyek Streisand 1983-as filmjébõl valók (Yentl). Ezt a két dalt Lara korábban is elõadta egy medley keretében, amikor Quebec-ben turnézott a „Pure" lemezével. A DVD-n találhatók olyan dalok is, amelyek szándékosan maradtak le a CD-rõl, mint például a Je t'aime, vagy éppen a két angol dal, a „Broken Vow" és az „I guess I loved you". Lara szerint ezeken a felvételeken több vizuális szempont van, amit nem elég csak egyszerûen meghallgatni. Ezért vannak ezek a dalok a DVD-én és nem a CD-n. Egy másik bámulatos példa; a Humana 10 perces változata a DVD-én, ami a lelkes közönség jóvoltából hosszabbra sikerült, mint tervezték. Miután Lara elénekelte a dalt normál elõadásban, a közönség bekapcsolódott, és lelkesen énekelte a dalt tovább, Lara-t annyira meglepte ez a reakció, hogy ugrált és örömmel motiválta a közönséget, hogy folytassa az éneklést, ami így további 4-5 percig tartott. Lara-nak egyébként is csodálatos közönsége van, messze földön híresek arról, hogy hihetetlen lelkesen tudnak énekelni, nem egy alkalommal lepték már meg Lara-t, aki ezen mindig könnyekig meghatódik.


    2006 - 2007: Az olasz kaland


    Lara legutóbbi kislemeze, az „Un cuore malato" (Beteg szív) egy duett, melyet az olaszok kedvencével, Gigi D'Alessio-val énekelt. A nápolyi énekest és szerzõt Lara meghívta egyik koncertjére, ez a duett bonuszként felkerült a DVD-jére („La donna che vorrei" - A nõ, akire vágyom).

    2007. március 2-án a San Remo Fesztiválon is elõadták az „Un cuore malato"-t, melynek elkészült egy olasz-francia nyelvû változata is. 2007. március 2-án, a San Remo-i Fesztiválon is elõadták az "Un cuore malato"-t. A 2007-es év Lara életében nagyon fontos mérföldkő, mert megszületett a kislánya: Lou. Lara féltve őrzi magánéletét, nem sokat beszél róla. Nem engedi, hogy kislányáról videofelvételek készüljenek. 

    2009: A visszatérés: Toutes les femmes en moi 

    Néhány hónappal azután, hogy 2007-ben megszületett a lánya, végzett a turnéjával Ukrajnában, Oroszországban és Görögországban. Megjelent például a 60th Anniversary of Israel TV adásban, ahol előadott egy héber feldolgozást duettársával, Noa-val.
    2008-ban Mark Herskowitz zongoraművésszel dolgozott a francia albumán, Belgiumban. Mark megírta a darabot és megzenésítette. Az album - Toutes les femmes en moi – 2009. májusában került kiadásra. Az első dal - Soleil, Soleil – egy Nana Mouskouri feldolgozás. Az egyetlen eredeti szám az albumon a legelső dal - Toutes les femmes en moi -.

    2010 – Turné turné hátán.

    2010 első felében Fabian egy európai turnéra indult, és olyan országokba látogatott mint: Franciaország, Svájc és Belgium. A Toutes Les Femmes En Moi albumon lévő zenéket adta elő a koncerteken. A legtöbb számát akusztikus verzióban énekelte el. 2010 szeptemberében egy hét promóció után az egész albumot megjelentették világszerte. Felvették a Nuit Magique c. számát egy kanadai énekes, Coral Egan segítségével. 2010 végén Mademoiselle Zhivago címmel kiadott egy kisebb albumot Oroszországban és Ukrajnában. Mind a 11 számot egy orosz zeneszerző, Igor Krutoy segítségével vettek fel.

    2013-2014
    2013. április 15-én megjelentette új albumát, Le Secret címmel, melyen 17 új dal található. Ugyanezen a napon volt a lemezbemutató. A legelső száma - Deux ils, Deux elles – 2013 februárjában jelent meg.
    2014-ben egy török előadóval, Artist Mustafa Ceceli-vel mutatta be a Make Me Yours Tonight című számát, amit Anthony James és Yiorgos Bellapaisiotis írt. Több remix változat is megjelent.

    2015
    2015-ben megjelent Olaszországban Essential Lara Fabian, amit csak ebben az országban mutattak be. Ugyanebben az évben 23 országban mutatták be a Selection Lara Fabian című összeállítását.
      


    Érdekességek...

     

    • Lara nemrég adott interjút egy orosz rádiónak, egy moszkvai koncertje elõtt, melyben elmondta, hogy mennyire szerette és csodálta Grégory Lemarchal-t, a 24 évesen elhunyt tehetséges énekest, és kijelentette, hogy a Star Academy összes résztvevõje közül õ volt az kedvence.
    • Lara folyékonyan beszél franciául, olaszul, spanyolul és angolul (egy nagyon kicsit németül is tud).
    • Lara olyan francia énekesnõknek is írt dalokat, mint Chiméne Badi, Nolwenn Leroy és Myriam Abel (mindegyikük tehetségkutató mûsorok által váltak ismertté). Gyakran dicsérte hangját és tehetségét a szintén sikeres énekesnõnek, Amel Bent-nek.
    • Lara nemrégen bevallotta, hogy mindenféle hüllõ és madár rémülettel tölti el.
    • Egyik legnagyobb élménye 2009-ben volt, amikor élőben elénekelte egyik sikerdalát, a Je't aime-t. A közönség ugyanis kívülről fújta az egészet. ezt Lara hatalmas megtisztelésnek tartotta. A videót itt megtekinthetitek.